SZÁSZRÉGEN
Szászrégen városának alapítása az
idők távolának homályába vész. Már a
római időkben lakott hely volt, és egyik
monda szerint Tuhutum vezér a honfoglalás
idején itt pihent meg. A közben
megfogyatkozott őslakosságot a 12. században a Rajna vidékéről behozott szá-
szokkal pótolták. Egy 1228-ból származó
oklevél Regun néven említi mint új
szász települést.
A 15. század közepén
egyike a leggazdagabb észak-erdélyi
városoknak. 1483-ban már iskolája
volt. A középkorban többször dúlták fel
idegen hadak, de mindig megújult.
1848 után új lendületet vett az ipar, a
kereskedelem, a művelődés és az egyházi
élet. 1926-ban a Trianon utáni román
kormány egyesítette Magyarrégen
községgel. Az így létrejött város lakóinak
45%-a magyar, 25%-a szász, 20%-a román, a többi
zsidó és más nemzetiségű volt. Vallási megoszlás
szerint akkor (1926) reformátusok és római katolikusok
egyenlő számban lakták, de éltek itt nagy számban
görögkatolikusok, unitáriusok, görögkeleti és Mózes-hitűek is.
Jelenleg a mintegy 36.000 lakosból a magyarok
8500-9000 lelket számlálnak. Ebből 5500 a protestánsok,
3500 a római katolikusok száma. Német ajkú alig
250 lélek. A román lakosság száma több mint 26.000.
A mi gyülekezetünk és egyházunk az 1817. évtől
veszi kezdetét. A szomszédos Magyarrégen egyházközség
leányegyháza volt 1839-ig. A mai tűzoltólaktanya
telkén egy kis imaházat építettek, első lelkésze
Papp Elek volt, aki 1851-ig szolgált egyházközségünkben.
Az imaház mellett református iskola is működött. 1889-ben, Bocz Elek lelkész idejében új templom
építésébe kezdtek, amit már 1890 őszén Szász Domokos
püspök felszentelt.
A templom tervezője Alpár
Ignácz budapesti műépítész, építője Müller János
szászrégeni építőmester volt.
Az orgonát 1905-ben Bocz Elek özvegye adományozta
férje emlékére, aki csupán egy évvel élte túl a felépített
templomot.
1927-28-ban újjáépítették a templom megrongáló-
dott fatornácát, ekkor kapta jelenlegi formáját. 1939-
ben elkészült a művészi szószék és szentélybútorzat
Debreczeni László kolozsvári műépítész tervei alapján.
1977-ben kétoldalt új karzat készült a megsokasodott
hívek számára. A százéves templom jubileumára
elkészült 100 kazetta Molnár Dénes marosvásárhelyi
grafikus és festőművész munkája. Az 1990-es évek
elején a portikus mennyezetére és két oldalon a karzati
részekre is felkerült 80 kazetta, a már említett
képzőművész munkája. Így összesen 180 művészi értékű
festett kazetta díszíti templomunkat. 2009 kará-
csonyára elkészültek a szószék jobb és bal oldalán
lévő ablakok színes, festett üvegei Dávid Júlia
tűzzománcművész munkájaként.
A toronyban két harang van, az egyik felirata:
„Pulyoni Szente Ferenc adományából és segedelmezé-
sével öntette a szászrégeni szent eklézsia 1846-ban”.
Az első világháborúban elvitt kisebb harang helyett
egy Amerikába vándorolt hívünk, Szabó József felesé-
ge emlékére ajándékozott egy hasonló harangot 1921-
ben.
Lélekszám: 1817-ben, a szászrégeni református
egyház alakulásakor alig voltak 200-an. 1839-ben, az
anyaegyházzá váláskor 500 volt a gyülekezet lélekszáma.
Az 1900-as évekre megduplázódott a lélekszám,
majd a II. világháborúig elérte az 1200 főt. Az
1970-es években már meghaladta a háromezret.
1980-85 után, a Magyarországra és NyugatEurópába
történő kivándorlás miatt a lélekszám
csökkenni kezdett. 2010-ben a Szászrégeni Reformá-
tus Egyházközség lélekszáma 2100 fő volt.
Egyházközségünk fontosabb anyagi javai:
1995-2002 között fölépült a DIO Ház (DiakóniaIfjúság-Oktatás)
nevű gyülekezeti központ, ahol egyházi,
kulturális, oktatási és diakóniai munka folyik.
2006-ban az Állomás utcában új imaházat vásároltunk
az alsóvárosban lakó híveink számára, amely
Eszter-ház néven istentiszteleti helyként működik.
2006-ban visszakaptuk és újra telekkönyveztettük a református iskolát és rektori lakást, ahová terveink
szerint idősotthont szeretnénk létrehozni.
2008-ban új kápolna épült a gondozói ház mellé a
temetési istentiszteletek számára.
A szászrégeni református egyháznak jelenleg 20 ha
szántója és majdnem 5 ha gyümölcsöse van.
Lelkészei: Papp Elek (1839–1851), Molnár István
(1851–1868), Horváth István Sándor (1868–1871),
Bocz Elek (1871–1901), Kovács István (1901–1903),
Bod Károly (1903–1905), Sértő Radits István (1906–
1919), Somogyi József (1919–1922), Nagy Elek
(1922–1935), Antal Gusztáv (1935–1976), Fülöp G.
Dénes (1976–1984), Demeter József (1984 – aktív lelkész),
Tamás Endre Ottó (2009 – aktív lelkész).
DEMETER JÓZSEF LELKIPÁSZTOR
(Magyari Hunor – A Görgényi
Református
Egyházmegye templomai)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése