A marosvécsi népoktatás kezdetei 

 A XVI. század utolsó harmadából nincs közvetlen adatunk a marosvécsi népoktatásról, de valószínű, hogy már itt is folyamatban van a gyermekek tanítása. A XVII. századból is csak utalások vannak a környék falusi mestereire, illetve az íródeákok egyre növekvő számára. Adataink 1648-ban Székely János deák nevét említik Vécs viszonylatában. 

 A XVIII. század első harmadától megszaporodnak a vécsi iskolára vonatkozó adatok is. Az évenkénti esperesi vizitációk jegyzőkönyvei értékes információkat nyújtanak a falusi gyermekek oktatási körülményeiről. 1722-ben az egyházi hatóságok a lelkész és a tanító jövedelmét írják össze: 

„Proventus pastoris"

 1. minden házasembertől: dr. 25, búzából quarta 

 2. minden tavaszi veteményből: – tota decima  

 3. ökrösöktől két-két szekér fa, búza két véka rostálva 

 4. egyik fordulóban négy kis köböl búzavetés, másik fordulóban nincs föld

 5. kereszteléskor: edgy tyúk s edgy kenyér, vagy dr. 12, vagy edgy sodar a tyúkért 

 6. esketéskor – dr. 25 (béradótól) 1 forint (aki nem béradó) 

 7. temetés – 1 forint, ha nem prédikál 12 dr. – harmada a mesteré A várból a papnak: 10 forint, bor urn. 40 búza gel. 50, három bárány, három sajt, egy verő disznó a malomból sabbatale. 

,,Proventus rectoris" 

1. minden házasembertől – 15 dr. 

2. temetéstől 12 dr. – két rész a papé – harmada a mesteré 

3. egy-egy véka búza rostálva egy-egy szekér fa Minden házasembertől egy-egy harangozó kenyér A várból – négy forint, négy cipó, egy ejtel bor” 

 Az oktatás terheit az egyház tagjai (a hallgatók) viselik, amihez hozzáadódik a vár adománya is. Így is a tanító jövedelme a fele, illetve a harmada a lelkészi jövedelemnek. A fenti adatok bizonyítják, hogy Vécsen már 1722 előtt is létezett iskolai oktatás. 

 (folytatjuk,  KUN LÁSZLÓ NY. TANÁR )