„Úristen, megbolondultak az amerikaiak! Jól mondta a néhai Vadim, hogy a magyarokat sarokba kell állítani, tanulják meg, hol a helyük, különben ehhez hasonló helyzetek állhatnak elő. A magyarok nem értik, hogy 1940 már nem jön vissza soha!!!”, „Zavar a román zászló? Az országgal – amelyben ti is éltek, és amelynek a levegőjét szívjátok, vizét isszá- tok – szembeni ellenségességetek és megvetésetek semmi jót nem hozhat...”, „Amikor majd rátok irá- nyítjuk az ágyúkat, minden bozgor szufla kiszorul a sztyeppei disznófejetekből, ördögadta nomádjai!”, „Megint eladtak az amerikaiak, tegnap Kisinyovban, ma Bukarestben!”, „Börtönbe velük!”, „Románia a Dnyesztertől a Tiszáig tart!”, „Vadimnak igaza volt, az amerikaiak a magyarok kezére játszanak. Hol vagy, Johannis?!”, „A magyarokat meg kell zabolázni a PRU-val, különben elveszítjük Erdélyt!!!”. 

Kedves olvasók, ezeket a „szép szavakat” azok közül a kommentárok közül válogattuk, amelyek a közösségi oldalakon Hans Klemm amerikai nagykövetnek Hargita és Kovászna megyében tett látogatása, illetve azután hangzottak el, hogy a nagykövet Sepsiszentgyörgyön a székely zászlót tartó székely megyék vezetőivel közös fényképen jelent meg. A kommentálók a fentieken kívül a nagykövet és a sepsiszentgyörgyi polgármester lemondását követelik, sőt egyesek átkot szórtak rájuk és családjukra. 

A fentiek kísértetiesen idézik a ’90-es évek elejét, a vásárhelyi fekete március szlogenjeit, illetve a hírhedt Har-Kov-jelentést. Ami azt is jelenti, hogy az ideig-óráig lappangó magyargyűlölet vulkánként robban a legártatlanabb hírre, amelyet a szélsőséges nacionalisták azonnal meglovagolnak, és igyekeznek politikai tőkét kovácsolni belőle. Hiszen nem tudni, kik a kommentálók: a névtelenség jótékony leple alatt akár vezető politikusok is uszíthatnak. Hogy sikerrel, bizonyítják a fentiek. 

A nacionalista kitörés szikráját az a bejegyzés szolgáltatta, amelyet a sepsiszentgyörgyi polgármester osztott meg saját közösségi oldalán, és beszámolt ró- la, a székelyföldi elöljárók tájékoztatták a nagykövetet arról, hogy Romániában „elveszik az egyházi javakat”, „naponta zaklatnak azért, mert szeretnénk használni a zászlónkat, de más megyékben szabad ugyanezt”, hogy „a független román bíróság arra fog kötelezni, hogy egy műemlék épületről levegyem a magyar feliratot, és ha nem veszem le, akkor naponta 150 euróval fognak büntetni”. 

Az elöljárók azt is elmondták a nagykövetnek, hogy „egy olyan regionalizációs terv van előkészítve, mely arról szól, hogy az önkormányzatokat is kivegyék a magyar közösség kezéből, és a székelyföldi magyar közösséget egy olyan régióba akarják beolvasztani, ahol a magyarság nem lesz már többségben” és a többi.

Ezek nyomán lángolt fel a szélsőséges nacionalizmus és a magyarellenesség. Nem véletlen, hiszen decemberben parlamenti választások lesznek, és a párt, amelyre az egyik kommentáló utalt, éppen a szomorú emlékű nagy-romániás pártvezér céljait igyekszik megvalósítani. Ilyen „indítással” előreláthatólag durva, kiélezetten magyarellenes kampányra lehet szá- mítani. Ezért fontos, hogy a magyarság érdekképviselete olyan jelölteket állítson, akik képesek szembeszállni és visszaverni az ilyen és hasonló támadásokat. 

(Mózes Edith)